SZÁLLÁS, HOTEL, APARTMAN, VENDÉGHÁZAK TOKAJBAN
Foglaljon ma, pihenjen holnap
Tokaj méltán lett Magyarország zászlóvivője, ha finom borokról van szó. Mi is lehetne pihentetőbb, mint egy rövid vagy akár hosszabb pihenés, ahol a Tisza és a Bodrog folyó találkozik, ahol évszázadok óta készítek a legnemesebb boroka. Ez az a város, ahol nem csupán a gasztronómia, a kúltúra, de a természetadta csodák és az embereket alkotta finomságok is találkoznak. Foglaljon szállást, akár 1 vagy több éjszakára!
Borok és egyéb érdekességek Tokajban
A Tisza és Bodrog találkozásánál fekvő észak-magyarországi város borait mindenki ismeri – hiszen hazánk legrégebbi és leghíresebb borvidékéről van szó. A nemes nedű méltán híres, de a város és környéke számos más látnivalóval is büszkélkedhet. Lássuk a legfontosabbakat!
Hangulatos séta Tokajban
A barokk jellegű belvárosban tett kirándulás kellemes élményt ígér. Kezdjük rögtön a főtérrel, ahol Szent István király szobra és az 1913-ban neoromán stílusban újjáépült katolikus templom mellett díszlő Bacchus-ivókút minden látogatót emlékeztet a város fő nevezetességére. Bacchus a római mitológiában a bor és mámor istene; a kutat díszítő hordón ülő férfi egyik kezében szőlőt, a másikban poharat tart. A vidám alak mintha csak a mögötte álló Rákóczi-pincébe csalogatná a városba érkezőket… Ez a pince büszkélkedhet a régió legtágasabb föld alatti termével: hossza 28, szélessége 10, míg a magassága 5 méter. A hagyomány szerint 1526-ban itt jelölték királlyá Szapolyai Jánost.
A közelben látható református templom a késő barokk kor emlékét őrzi. Érdekessége, hogy a toronyra több mint száz évet kellett várnia; csak 1896-ban kapta meg ezt az ékességet. Tokaj görögkatolikus templommal, sőt zsinagógával is rendelkezik; utóbbinak jellegzetes mór stílusú homlokzata, üvegablakai és öntöttvas oszlopai méltán érdemlik meg a figyelmet. 2006 óta a Tokaji Kulturális és Konferencia Központot fogadja be. A görögkatolikus templom fa ikonosztáza művészeti szempontból is jelentős. Az irodalomkedvelők ki ne hagyják a Tokaji Ferenc Gimnázium udvarán található millenniumi irodalmi emlékparkot! A Népi Hagyományok Házában megismerkedhetsz a hagyományos munkaeszközökkel, kézművességgel, a szőlőpréssel, és abba is betekintést nyerhetsz, milyen lakásokban éltek itt eleink. Az érdeklődők még a tradicionális szövést és kenyérsütést is testközelből szemlélhetik! A művészetek kedvelői számára igazi csemege a gobelinszalon, ahol kézi szőtteseket, vert csipkét, gobelineket lehet megtekinteni. Sőt: ha valamelyik minta nagyon megtetszik, esetleg egyedi ötleted támad, akkor akár meg is rendelheted, és a műhelyben elkészítik neked. Még arra is van lehetőség, hogy magad is megtanuld a hagyományőrző technikákat. Ha igényes esti programra vágysz, válogass a Paulay Ede Színház műsorából, valamint színvonalas szórakozást nyújt a Fesztiválkatlan is. Ez gyakorlatilag egy szabadtéri színpad, ahol változatos előadásokat játszanak – a balettől kezdve a koncertekig számos műfaj kedvelői találhatják meg itt a számításukat. Nevét onnan kapta, hogy egy használaton kívüli bányakatlanban rendezték be.
Természetesen tokaji kiállítások többsége a borokhoz kapcsolódik. A műfajban kihagyhatatlan a Tokaj-Hegyaljai Borok Háza, amely gyakorlatilag egy interaktív borászati múzeum. A látogatók nemcsak magukkal a borokkal, hanem a helyi szőlő-, sőt talajfajtákkal is megismerkedhetnek. Gondolj csak bele, a következő étteremlátogatáskor mennyi érdekességet mesélhetsz majd a felszolgált italokról a társaságodnak! Vagy akár te magad intézheted a szakszerű italrendelést. A Tokaji Múzeum szintén a régió borkultúráját dolgozza fel, és maga az épület is figyelemre méltó; egykor ugyanis görög kereskedőház volt. A késő 18. századi berendezés és falfestmények önmagukban is komoly kulturális értéket képviselnek. A borászati részleg mellett néprajzi, valamint Béres Béla jóvoltából egyháztörténeti kiállítás is megtekinthető itt. A témát egyedülálló módon dolgozza fel a Világörökségi Bormúzeum; ki ne hagyjátok! Az ide betérők magán a nemes italon kívül a munkafolyamatokkal, sőt a hegyaljai tájjal is megismerkedhetnek, méghozzá a legmodernebb igényeket is kielégítő, interaktív módon. (Nem csak) a gyerekek örömére számítógépes játékokat is terveztek a kiállításhoz, de hatalmas fotók és látványos grafikák is segítik a szemléltetést. Ezt a programot kicsik és nagyok egyaránt élvezni fogják! Bár a fő hangsúly a tokaji régión van, egy gyors pillantássorozatot azért a külföldi, nevezetesen az osztrák, francia, német, svájci és portugál szőlővidékekre is tudunk vetni.
„A királyok bora, a borok királya”
Természetesen egy tokaj-hegyaljai túra során lehetetlen megfeledkezni a jó magyar borokról, hiszen szinte egymást érik a neves pincészetek, például a Rákóczi-pince, Dobogó, Erzsébet, Hímesudvar és a Sauska-pincészet. Drága nedűiket már századokkal korábban ismerték és szerették messze túl a határainkon is – az alcímben szereplő híres idézet például a Napkirálytól származik. Még Goethe Faustjában is megjelenik; Auerbach pincéjében ajánlják „igazi, édes borként” az egyik mulatozónak. De miért is vált világhírűvé a Kopasz-hegy lankáin termő szőlők bora? Nos, kis túlzással mondhatjuk: mindenért egy penészgomba felelős. Nevezetesen a Botrytis cinerea, amely egyébként más vidékeken éktelen pusztítást képes véghez vinni –amennyiben virágzáskor tör rá a szőlőre. Ha azonban a már érett gyümölcsöt lepi meg, akkor nemes rothadás, szakszerűen szólva aszúsodás indul meg, és ennek eredményeképp születik meg a világszerte kedvelt szamorodni és az aszú. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy olykor az ország más bortermő területein is tapasztalható aszúsodás – régiónk különlegességét az adja, hogy itt évről évre megtörténik. Ezt a szerencsés körülményt a régió természeti környezete és időjárása teszi lehetővé. Hála a kedvező tényezőknek, a Tokaj-Hegyalján termesztett ötfajta szőlőből készülnek hazánk legmagasabb alkohol-, sav- és cukortartalmú borai. A borvidék jelentőségét szépen példázza, hogy 2002-ben „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj” néven a Világörökség részévé avatták.
Az aranyfényű tokaji aszú a megható legenda szerint egy hegyi tündér könnyeitől kapta a színét, aki a vulkánba veszett kedvesét siratta. Készítése során az aszúsodott szőlőszemeket kézzel válogatják. Többféle bor lesz belőlük; a legkülönlegesebb közülük a sűrű aszúeszencia vagy Nektár. Utóbbi esetében tárolás közben saját súlyuk következtében folyik ki a nedű a szemekből; ezt fogják fel. A tokaji bort riolittufába vájt pincékben, fahordókban érlelik 8-10 éven át; értékét a Cladosporium cellare növeli. Ez is gomba; a hangzatos név egyfajta nemes pincepenészt takar.
A szamorodni borhoz egészben szedik le a szőlőfürtöket, amelyek így természetesen az aszúszemek mellett a penésztől érintetlen szemeket is tartalmazzák. Legalább kétéves érlelést igényel. A történelem során különösen a lengyelek fogyasztották szívesen, még az elnevezés is az ő nyelvükből ered (samorodny ~ magán termett); arra utal, hogy a szemek a tőkén aszúsodtak meg.
A borkóstoló programok kínálata gyakorlatilag végtelen, és ha ügyes vagy, akár sajtkóstolással egybekötött változatot is találhatsz. Elvégre a minőségi italhoz korcsolya is dukál, nem igaz?
Ha a Csörgő szőlőültetvénynél jársz, keresd meg Szent Orbán szobrát! Ő a borászok, szőlőtermelők és a kádárok védőszentje, így érthető módon védelmezi a termést – sőt: ha esetleg úgy érzed, túl sokat kóstolgattad a hegy levét, részegség ellen is kérheted a segítségét.
Természeti kincsek
A város közelében található 5291 hektáros Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet számos természeti kincset foglal magában. Közülük a leglátványosabb a Nagy-Kopasz-hegy vagy más néven Tokaji-hegy, amely egykor tűzhányó volt, ma pedig egyik legjelentősebb vulkanikus eredetű szigethegyünket tisztelhetjük benne. 512 méteres magasságát első hallásra bizonyára senki sem nevezné monumentálisnak, hiszen a „hegy” kategóriába is épphogy csak beleesik. Mivel azonban a körülötte elterülő síkság csupán 100 méter körül ingadozik, mégis látványosan kiemelkedik környezetéből. A tetején álló TV-toronyba sajnos nem lehet felmenni, de a töve mellől is pompás kilátás nyílik a környékre. Míg a hegy északi oldalát hárs-kőris, valamint gyertyános-tölgyerdők árnyalják, a napfényesebb déli oldalon gazdagon teremnek a szőlővenyigék és a törpemandulák. A hegy orchideákban is gazdag – persze nem a trópusi esőerdő buja virágaira kell gondolni, de az itt található 17 faj (pl. bíboros vagy tarka kosbor, Boldogasszony papucsa) is látványos megjelenéssel bír. A Boldogasszony papucsa virágaiban például igazán nem nehéz felfedezni a lábbeliformát. E ritka virágok tiszteletére még külön túrát is szerveznek, de vigyázat! Magyarországon minden orchidea védett, így legfeljebb fénykép formájában viheted haza az emléküket.
Ha már a természetjáró programok kerültek szóba, ne feledkezzünk meg a térségben találkozó két folyóról sem! A Bodrog-Tisza ártér szintén a természetvédelmi körzet része. A Bodrogzugot rendszeresen elönti a víz, így itt gyakran szerveznek vízitúrákat – de az év bizonyos szakaszaiban gyalogosan is biztonságosan bejárható. Akárhogy is, a turisták mindenképpen változatos élővilágban gyönyörködhetnek. A vízi sportok kedvelői ne hagyják ki a kenuzást vagy kajakozást a folyó hullámain – a sok kanyargó mellékág garantáltan izgalmassá teszi a programot. Ha a nyaralás alatt nem pont sportolásra vágysz, de érdekel a vízpart, szeretettel ajánljuk a sétahajózást. A horgászoknak a Patkó-holtágat javasoljuk; igény szerint csónak is bérelhető. Az extrémebb kihívásra vágyók pedig akár még a sárkányhajózást is kipróbálhatják.
Bár a hegyről nyíló kilátás páratlan, különleges élményt nyújt egy újonnan épült kilátó is. A 12 méter magas, hordó alakú építmény Kistornya és Csarnahó között található, és az egész környékre rá lehet látni belőle. Az sem utolsó szempont, hogy egyszerűbb megmászni, mint a Kopasz-hegyet.
Kitekintés a környékre
Bár Tokaj maga is számos érdekes programot kínál, érdemes tenni egy rövid kitérőt a környező városok egyikébe. Például a Rákóczi-család egyik ősi fészkébe, Sárospatakra, amelynek úgynevezett Lorántffy-loggiája a hazai reneszánsz egyik legszebb emléke. Az ötszázforintos papírpénz hátoldalát is ez az épület díszíti. A várban berendezett kiállítások között még egy ágyúöntő műhely is helyet kapott. A Rákócziakhoz kötődik Szerencs is, amelynek másik, közismert nevezetessége a csokoládé. A térségben található Vizsoly is, ahol első magyar nyelvű Bibliánkat őrzik – méghozzá egy Árpád-kori templomban, ahol a Biblián kívül kora középkorunk legszebb freskói is megtalálhatók. A nemrég felújított füzéri vár, a mádi zsinagóga vagy a „négy kastély faluja” címet viselő Tolcsva további kiváló turistacélpontok. Utóbbi település a gótikus templomáról is híres. Mádon érdemes kipróbálni a holdvölgyi pincelabirintust, amely köré izgalmas gyermekprogramot is szerveztek: a kanyargós járatokban különféle tárgyakat rejtettek el, amelyeket térkép segítségével kell felkutatni. A tapasztalatok szerint a felnőtt látogatók is élvezettel segítenek a keresgélésben! Ha kedveled a nem kifejezetten szokványos kiállításokat, látogass el a legyesbényei pipamúzeumba. A több mint 300 darabos gyűjtemény a XVII. századtól kezdve öleli fel a dohányzási szokásokat és eszközöket; többek közt olyan hírességek pipáit csodálhatod meg, mint például Deák Ferenc, Ferenc József vagy Kossuth Lajos.
Ha szeretnéd alaposabban megismerni a Tokaj-vidéki borokat és a térség szőlőművelésének történetét, mindenképpen keresd fel az aszú hazáját – és ha már ott vagy, derítsd fel a város és a környék egyéb értékeit is.